A Wikileaks óta olyanok is élnek a gyanúperrel, hogy a nagypolitika kulisszái mögött valami egészen más folyik, mint a nyilvánosság előtt, akik korábban a feltételezéseknek ezt a fajtáját elhárították maguktól. Azóta egyre kevésbé válik szét egymástól az információk és a conteok világa. Ezt a folyamatot járatta csúcsra a Trump kampány, amelynek során polgárjogot nyert a "tényeken túli" politizálás emlegetése. A kampányban - és a győzelemben - komoly szerepet játszottak a kiszivárogtatások, a gyanúsítgatások és annak a nyílt taglalása, hogy az orosz titkosszolgálat dezinformációk terjesztésével avatkozik be az egyik jelölt javára.
Egy olyan kampányban, amely eleve az establishmentből kiábrándultak szavazataira épített, aranyat ért az így kialakult helyzet. S olajat öntöttek a tűzre Trump meghökkentő kijelentései, twitter-beírásai. Számos elemző, közszereplő világszerte igyekezett a kizökkent világot azzal tolni helyre, hogy az USA elnökválasztási harcban furcsa dolgok szoktak történni, amelyek aztán az eredmények közzététele után gyorsan visszazökkennek a normál kerékvágásba. S valóban, némi hezitálás és egyéni távolmaradás ellenére a hatalomátadási procedúra rendben fog lezajlani, a vesztesek illedelmesen megjelennek az elnöki beiktatáson. Ez egyébként érdekük is, mert az alkotmányos rend keretei között így válnak majd hiteles ellenzékké és készülhetnek a két és négy év múlva esedékes revansra.
Erősen kétséges azonban, hogy Trump elnökségén nem hagynak kezdettől nyomot a kampányban történtek. Az a gyanú, hogy ő maga is részese volt annak, hogy Oroszország meghekkelte a választást, aligha tűnik el, mint a kámfor. S bár nem támasztható tényekkel alá az a feltételezés, hogy kompromittáló anyagokkal az orosz titkosszolgálat folyamatosan zsarolja Trumpot, ez a lehetőség beivódott mind a politikusi-újságírói világba, mind a szélesebb választói rétegekbe. S ha az elnök Trump is produkál olyan unortodox lépéseket, amelyek felkínálják ezt az interpretációt, ez akár a szövegekben, akár a szövegek alatt megjelenhet az USA politikai életében. S ha ott is, a külföldében még inkább, mert azt végképp nem kötik írott és íratlan politikai játékszabályok.
Vagyis az az ővön aluli kampány, amit Trump folytatott, visszavághat az elnöknek. Mert a kiszabadított szellemet - ahogy az lenni szokott - már nem lehet visszagyömöszölni a palackba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése