Látens pénzügyi világválság van?

Az alábbiak egy érdeklődő nem-szakember benyomásaiként, következtetéseiként értendőek.

A 2008-as világválság annak nyomán robbant ki, hogy a hatóságok engedték csődbe menni a felelőtlenül gazdálkodó Lehman Brotherst. Látván a hatást, több bankot nem engedtek csődbe menni, mert az teljesen szétzilálta volna a gazdaságot. Ennek következtében a válság nem is tisztította meg a pénzügyi szférát, mint ahogy a válságot követően a bankrendszer újraszabályozása is csak félszívvel történt meg.

Az akut válságból való kilábolást mind az USA-ban, mind Európában a központi bankok fokozott pénzkibocsájtásával és az alacsony kamatlábakkal próbálták megoldani. Ez a részvény- és kötvénykibocsájtásokkal együtt pénzbőséget teremtett. Ám ez is csak a megélénküléshez volt elég, fellendülést ebben a térségben nem tudott teremteni S most, hogy a FED megpróbálkozik egy kamatemelési kurzussal, a piac hisztérikusan ellenáll. Nehéz kivédeni mind a deflációs tendenciákat, mind az újabb recessziót.

A problémák oka mélyebben húzódik. A válság hatására el lehetett érni az államok költségvetési deficitjének kordába szorítását, meg lehetett nyírbálni a szociális kiadásokat, nyomást lehetett gyakorolni a bérszínvonalra. Mindez egyszerre korlátozta a fogyasztást és így a növekedést, ugyanakkor erősen csökkentette mind az USA-ban, mind Európában a mainstream politika, a kormányzás népszerűségét. Mára ez utóbbi már a kritikus mértéket közelíti. Viszont nem lehetett semmit se kezdeni a pénzügyi szféra hipertrófiájával.

Ma már közkeletű az a megállapítás, hogy a jövedelem- és vagyonpolarizálódás szélsőségessé vált. Ennek azonban nem a kvantitatív, hanem a kvalitatív oldala ad okot leginkább az aggodalomra. Olyanok kezén halmozódott fel hatalmas tőke, akik azt sem - egy fokon túl - elfogyasztani nem tudják, sem ésszerű beruházási cél nemigen mutatkozik számukra. Minthogy ezt a felesleges tőkét tezaurálni se akarják, olyan pénzügyi konstrukciókra gyakorolnak szívóerőt, amelynek révén haszonra, nemegyszer kiemelkedő haszonra tesznek szert. Ez a kereslet folyamatosan meg is teremti az igényelt kínálatot. Hogy ez a pénz, vagyontárgy valójában micsoda, az iránt senki sem érdeklődik igazán. A valóság és a fikció között nincs határ, így a "valóság" is erősen idézőjeles.

Ha mindez így igaz, akkor tulajdonképpen a 2008-ban kipattant válság csak a felszínen múlt el,  látenssé vált. Ami azt is jelenti, hogy egy lépéshiba következtében bármikor újra szétpattanhat a buborék. S ezt már pénzügyi manőverekkel aligha lehet ismét a felszín alá nyomni.