2012. november 4., vasárnap

Közvéleménykutatók kulcsszerepben

A magyar ellenzék körvonalai cseppfolyóssá, de egyben reménytelivé váltak. Új szereplőként megjelent három megalakuló egyesület, amely három tulajdonképpen egy: egy formálódóban lévő mozgalom. Ennek a deklarált célja nem egy új, versengő párt megalakítása, hanem egy keret, amely lehetővé teszi, hogy a létező, vagy még nem létező pártokkal együtt választásokon legyőzzék a mostani hatalmat. Lakossági fogadtatásuknak, a jelenlegi szituációnak a feltárására a hagyományos közvéleménykutatási módszerek alkalmatlanok. Ha ugyanis a formálódó mozgalmat a pártok mellé állítják egy felsorolásban és úgy kérdeznek a támogatottságára, akkor valami olyan szerepet imputálnak neki, amely ellen eleve tiltakozik. Ha viszont úgy kérdeznek az eddigi pártok támogatottságára, mint ha ez a zászlóbontás meg se történt volna, az megintcsak a véleményklíma megerőszakolásának minősülhet.

Maradna az, hogy az atipikus helyzetre egyedi, atipikus felvételekkel reagálnak. De bárhogy tegyék is ezt, akarva - akaratlan a felvétel megkonstruálása maga befolyásolja a kapható válaszokat.Hiszen értelmezniök kell a nem egyértelmű helyzetet, különben a megkérdezett nem tud válaszolni. Ha meg hipotetikus helyzetekről kérnek véleményt, azok egyrészt az ő önkényes hipotéziseik lesznek, másrészt a hipotetikus feltételezésekre adott válaszok köztudottan még esetlegesebbek, mint a szokásos "ha a most hétvégén lennének a választások, akkor..." típusúak. Ha egy kiváncsi ember, vagy kiváncsi politikai erő a tényleges közvélekedést szeretné megismerni, akkor járna legjobban, ha az elfogadott közvéleménykutató intézetek párhuzamosan többféle módon közelítenék meg a témáról a lakosság véleményét és ebből rakhatná ki a választ az őt érdeklő problémára. De ennek nincs realitása.

Nincs realitása egyrészt azért, mert a piacon lévő cégeknek se pénzük, se késztetésük sincs a sokféle párhuzamos vizsgálatra. Másrészt azért, mert a hírek piaca is egészen másképp működik. Mind a politikában érdekeltek, mind a különféle híreket közvetítő és elemző médiumok szokás szerint kikapnák ebből az adattömegből az érdekeit szolgáló, vagy a legnagyobb feltűnést keltő néhány számot - a többire a feledés homályát borítva. De akárhogyan is fognak kérdezni a közvéleménykutatók, kiragadott számaik mindenképpen magát a politikai véleményklímát fogják a továbbiakban befolyásolni. Nem kicsit - nagyon!

Ezzel nyilván tisztában vannak a profi közvéleménykutatók is. Meg azzal is, hogy bármit tesznek, akiknek nem lesznek kedvükre valók a számaik, úgyis bele fognak kötni a választott megoldásukba politikailag is, módszertanilag is. Csak remélhetjük, hogy ennek ismeretében a jól nem megoldható feladatot igyekeznek úgy abszolválni, hogy azt mennél többen ítéljék meg "szolidnak", relatíve elfogulatlannak.

3 megjegyzés:

  1. Többen kérdezték, hogy a bejegyzéssel a profi közvéleménykutatóknak akartam-e tippeket adni. Két okból sem ez volt a célom. Egyrészt aligha olvassák a Fatalistát, másrészt meg alighanem túl vannak a döntésen, hogy hogyan mérjék az Együtt2014 hatását a pártpreferenciák alakulására.

    VálaszTörlés
  2. Íme, az első
    http://hvg.hu/hvgfriss/2012.45/201245_partok_es_politikusok_nepszerusege_kozepkez#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg

    VálaszTörlés
  3. Az Ipsos talált egy igen szellemes és meggyőző, jellegzetesen nem közvéleménykutató empirikus módszert a Bajnai - hatás mérésére. Nem tett fel kérdést a nevéhez köthető egyesülettel kapcsolatban. Csak megszámolta: hány a választásokon résztvenni szándékozó, de a ma létező pártok közül választani nem tudókat, akik Bajnait 5-ösre, vagy 4-esre osztályozták. Országos kivetítésben ez mintegy 300 000 szavazót jelent.

    VálaszTörlés