Interpretációk

Szilágyi Áron tegnap kardvívásban imponáló módon olimpiai aranyérmet nyert.

Azonnal megszületett az interpretáció: a magyar kard a világszerte ismert régi fényében villog. Igaz? Igaz. Fel lehet sorolni az olimpiai egyéni aranyérmes kardozókat Fuchstól Postán, Tersztyánszkyn, Jekelfalusi - Pilleren, Kaboson, Gerevichen, Kovácson, Kárpátin, Pézsán át egészen Szabó Bencéig. Jöhet a kisördög, amelyik erre azt mondja, hogy igen, igen, de miért beszél csak erről, de arról nem, hogy Szabó Bence aranyérme óta 20 év telt el, mindössze egy ezüstéremmel és idén nem jutott ki az olimpiára a magyar kardcsapat és egyéniben is kizárólag Szilágyi. Igaza van? Igaza. És melyiknek van "igaza" a sportág mai helyzetét illetően?

De vakmerőn s hívatlanul előállhat harmadik és szól.: Szilágyi egyesületének, a Vasasnak a kardvívó múltja is patinás, de nézzük a jelent. Ott vív Nemcsik Zsolt, az egyetlen, aki a 20 szűk esztendőben egyéniben olimpiai ezüstérmet szerzett, továbbá figyelemreméltó, hogy a magyar férfi kard csapat a junior vívók ezévi moszkvai világbajnokságán aranyérmet szerzett és a csapat négy tagja közül három, Csaba, Ravasz és Szatmári  Vasas versenyző. Tehát Szilágyi olyan műhelyben dolgozik, amely a jövő ígérete is. Igaz? Igaz.

Három igaz interpretáció és lehet választani, hogy ki melyiket tartja relevánsnak Szilágyi Áron sikere kontextusba helyezésére.

Boldog és kivételes állapot ma Magyarországon, ha a hír valódi sikerről szól és csak igaz interpretációk közül kell választani...